Pár napja pörgök már ezen, és mivel ma, azt is a fejemhez vágták, hogy, tudtam-e, hogy a szarkazmus idővel szarkalábbá változik, válaszom: naná, hogy tudtam, ezért gyűjtöm őket, te alulkompenzált frusztrált kis gyógyegér, szóval azt mondta nekem nemrég egy ilyen kritikalfasz, hogy szerinte én egy kamu pasi vagyok. Merhogy, kapaszkoggyá: túl jól írok! Belenéztem a tükörbe, hááá így nézne ki a kuki? És minek adtak hozzá ekkora légzsákokat? Mert a nőknek nincsenek gondolataik? Vagy mi van? Nah, kérem, álljunkmegegyszóra. Én nem jól írok, hanem megmondom neked, te férfiállat, hogy tudom, mert sokat tapasztalt luvnya vok, tudom, mi játszódik le a kicsi kis agyacskádban, ha pinaközeli állapotba esel. Egyenes csík, agyhalál. És ez nem azért van, mert engem is farokkal látott el a teremtő, hanem mert az élet egyszerű, szaporodni mindenki tud, mi más mozgatná a világot, mint az örök harc, hogy ti kibérelni akarjátok azt a barlangot, amit mi meg eladni. Nah ez azegyrészt. Másrészt, azt a férfisoviniszta világot, melyet ilyen faszkalapokkal bútoroztak tele, alapjaiban rengetné meg, annak a felismerése, hogy a nőknek, minő csoda, de hogy van agyuk. És abban az agyban, néhanap előfordulnak gondolatok és van olyan, aki még ki is mondja, sőőőőőt, még le is írja. Hihetetlen, mi? Hát az.

Köztudott, de ha mégsem és lenne még olyan, aki nem tudná, közlöm, hogy fent vagyok egy-két, de maxahárom,  szal ilyen időfecsérlős társkeresős ódalon, 3 db igencsak visszafogott képcsivel. De ez az olyan legényeknek, akiknek az agyáig csak egy dolog jut el - konkrétan, hogy nekem nunim van, neked meg kukid, szóval őket az baszottul nem érdekli, hogy ezacsaj, nemazacsaj, akivel azonnal és ok nélkül és egyébként is, de próbálkoznak rendületlenül és ez nem az egyetlen negatív, amit elmondhatok róluk.

Íme:

Mennyiért adnád el a használt bugyidat? Szívesen borozgatnák Veled! Beleférne egy fergeteges kaland az életedbe? Vonzó az oldalad! Ágyhoz kötözés? Merre fele lax? Végignéznéd kamerán, ahogy kiverem? Miért van egy ilyen álomnő egyedül? Sex? Küldjek fotót? Lazább kapcsolat? Velem? Nagyon gratulálok, megnyertél magadnak! A faszomat ebbe a sok pénzéhes büdös picsába. Szia, Nagykanizsáról írok, volna kedved ismerkedni?! Szólítanál kisfaszúnak, ha megkérlek? Most, hogy megláttalak, már hiszek a szerelem első látásban! Szexyi vagy! Szia, örökbe fogadsz? Az élet megtanított bazmeg. Komoly kapcsolat is érdekel? Sok gyerek cicizte a cicijeid? Helyes nem is szabad keresni mert az csak az igazi helyett lenne az igazi téged talál meg. Szia, szopsz pénzért? Áruld el kérlek, egy ilyen szuper nő kit keres itt az oldalon? Tündérien édes, vonzóan bájos vagy de tudnod kell hogy bennem is megvan a kisördög, nem kicsit..huncut gondolatokkal, szerinted mi történik általában ha két kisördög találkozik? Szeretnéd, ha egy sportoló kényeztetne? ctrl-c-ma reggel te vagy szerintem a leggyönyörűbb ezen az oldalon-ctrl-v. A regisztráció a legfoltosabb egy férfiben? Jaj bocsánat!Nem azt akartam! Annyira szégyellem...Ám ez csak a makkom,nem a farkam.

Anno, mégazurammal rájöttünk, hogy vagy a nappali kicsi, vagy mi vagyunk túl nagyok, de a sarokülőnek felmondunk, mer mi már nem férünk be a szobába. Akkor már évek áhítoztam egy ilyen ikejás, segged bebaszod, süppedős kreácilyóra, magyarul a Tomelillára és találtam is egyet hatvanér azexpresszbe. Csomagtarcsi felcuppan, fizetés a tankba betölt és elindultunk svédkényelmet vásárolni, valahova a hétmérföldre onnan, ahol a kurtafarkú malac is túr. Minden remek, a bót megköttetett, felíkúztuk a tetőre a kis drágát, kurvalassan övegestánc sztájlba nyomtuk, felkaravánozva fél Óbudát, majd mikor mán majdnem célközeli volt a pozcsink, mondom Bandinak, bazz, meghalok, ha nem falok meg két grilltyúkot, még vacsi előtt, szal index ki, beparkol. Kajáldából sasolás, oszt böködtük egymást könyökkel, ha valaki 5 méterre megközelítette a becses szerzeményünket, hogy nézzed mán, mitakarazott. Te az nem egy flex ott a hóna alatt? Kettétépem, ha csak ránéz. Nah, aszt mondom Bandinak, átugrom még az Osenbe, kell vennem esztmegaszt, figyelsz rá akkor? Jövök, negyedóra. Nah, a sopping még el sem ért szívemig, mikor csörög a mobil. Bandi vót. Mondom, watta, beteg vagy? Hiányzom? Aszongya, gyüjjek, mer akatt egy kis gond. Az a jóóó, gondoltam, az a jóóóó. Nem kell itt a pénzköltés, inkább oldok meg problémát, bazz. De mégis mi van? Aszondja, úgy döntött utánam jön. Nah, és? Hát, nagyon alacsony itt a plafon a parkolóba. Leesett, drágáim? Hát le, bazz. Ez a csodaember, a kocsi tetejére felkötözött kanapéval együtt, behajtott az alagsori baszott alacsony menyezetű parkolóba, ahol a betonfödém beintett, hogy hohó, te tomelilla, te most akkor kinn maracc. És így is lett. Kettétörve, megalázva, feküdt a behajtó közepén, körülötte diszkrét röhögések közepette, mutogatott jópár együttérző koma, hogy hűűűdekááárérte. Bandi, meg széttárt karokkal kérdezte, hogy akkor akarom-e így is ? Hát, egyet kívántam, kettő lett belőle. Mi mást is akarhatnék? Ittvanamerika, sörhöz odaférsz? 

De nyugavér csikánók,a poén most jön. Merhogy, jó órás izommunkával, visszastabilizáltuk a csomira az ülőkét, csakhogy aztat mi akkor és abban a lelkiérzelmi baszottul fennkölt állapotban nem észleltük, hogy hiába rakjuk vissza a parkoló azon részén, ahol vagyunk, a kijárathoz, csak a mélygarázson át vehet az út. Nosza, kanapét nem is egy, de rögtön kettő ilyen ártuditúra aplikálva toltuk végig a parkoló fedett részén, majd a kocsival utána, és immár a csillagos égbolt reánk boruló kupolája alatt, újra felcuccolás és már indulhatunk is haza. Óóó a drága emlékek, mit nekem párizsnyújork, az én hajam mástól áll.

Faterom nem aza intellektuális típus, soha nem is volt az, igaz, hogy mióta leesett az antennáról, mintha még jobban belassult volna odabent a szoftver. Jah, egy időben a parabola-beltéri egység kettőse előtt térdepelve imádta, a műholdas műsorok számára értelmezhetetlen nyelveken beáramló, nyugati áldását és ekkor még szentül hitt a tetőre illesztett antenna erejében is. Volt neki egy mindenrejó kötele, ami nem az ő súlyára volt kalibrálva és mikor felcuccolt egy kis aktuális antenna-heccölésre, sikeresen applikálta magát az alumínium-rúdhoz, ami úgy hajlott el a súlya alatt, hogy arra úrigeller is büszke lett volna. A kötél meg szakadt, ahogy kell, fater meg bemutatta, a hogyrepülagyuribácsi mutatványt. Azóta az egyik lába csak akkor mozdul, ha valaki odébb teszi.Történt egyszer, még anno, az esés előtt, mikor még fittipaldi volt a fedőneve, hogy ki kellett vágni az egyik lucfenyőt a kertben. Mivel félő volt, hogy esetleg a ház felé dől, rákötött egy olyan mindenrejó kötelet és másik végére ráfogatta nagymutert, mint ellensúlyt, a maga 40 kilójával. És mivel fater nemcsak fát vágni tudott, meg antennát szerelni, úgy tervezte meg a törzsre feljutást, hogy a kerekes taligájára, rátett egy deszkalapot és arra egy létrát. Ha lett volna ott egy kis okosság, ahol nem volt, tehetett volna valami éket, követ, pöcköt a  taliga kereke alá, hogy ne legyen ennyire megalázó a vereség, de mi jót várhatnunk ott, ahol a balta nyitja a sörösüveget. Nem telt el 1 perc és fater már az ereszen lógott, nagymuter meg összekajabálta a féluccát, hogy jajmeghalagyuri, jajmeghalagyuri. No, de nem halt meg, csak az eresz fáradt el a küzdelemben, a fának bezzeg majinapig kutyabaja és idézném egy nagyon bölcs barátom mondását - aki 3 zabigyerekkel a puttonyában, boldog embernek vallja magát - hogy: Amíg nem merül fel a probléma, hülye lennék megoldani...:)

Szeretek kerózni, eléggé és mivel versenykeróm van, ezért a sík terepen történő száguldást favolom a leginkább. Nem ma kezdtem, 15-16 éves kb. a vázam és kor ide vagy oda, hasítok vele acélosan. Na, de ez másoknak nem mindig jön le, mert csak annyit látni, hogy ott egy csaj, nagy dudákkal, férfi vázzal a lába között, más gondolatok tanyáznak ezekben a pillanatokban néhány X kromoszómás egyedben. Főleg, ha még meg is előzöm, ami viszonylag gyakran fordul elő, tekintve, hogy a versenybringa nem kerekesszék. Szóval, mikor így alázom a férfinépet, akkor rögtön vált a szemafor náluk, hogy ez provokál bamme és már vissza is előz. Viszont hátulról látom - főleg ha nyílegyenes a sztráda - hogy azért nem ez az ő általános utazósebességük, és ha nem iparkodnak, akkor hamar utol is érem őket..:D És ha már itt tartunk, szerintem a legveszélyesebb hely ezen a kiba bolygón, a bicikliút. Mert egyrészt, keskeny, szaggatott, mint a morze-jel, a gyalogosok turistalátványosságként használják, hogy odanézzé mán, az ott nem egy biciklis? Hűűű de gyorsan jön, mileszmost, merre menjek balra? jobbra? Apjuk, tigrisugrás jobbra, én meg nyomok egy szaltó-mortálét itten balra, hogy az a szerencsétlen vakegér bringás rögtön fejtsen rejtvényt is egyúttal, hogy akkor hol a faszba fog ő elférni.
És arról nem is szólva, hogy helyenként akkora buckalakók tanyáznak az aszfalt alatt, hogy inkább küldetésnek fogom fel, hogy kinyírjam őket, semmint, hogy beleőrüljek az állandó kerülgetésbe. Szal dögölj meg te a felszín alatt lappangó kis gyökér!!! Azanyádúristenit, teeeee. Egyébként nem értem, mert normál esetben a gyökerek a földben nőnek, kivéve a bicikliútat, mert ott kizárólagosan az aszfalt és a föld KÖZÖTT.
Na, és az útszéli kopoltyús cirkálók? Akik leszarják, hogy párhuzamosan fut az a mégiscsak erre a célra épített út. Jah, kaszkadőr vagy apám, rögtön sejtettem. Csak az a baj, te halsz bele a szerepbe és még fizetést sem kapsz érte. Mert értem én, meg szenvedek is azon a fos úton, de hogy abba a forgalomba, ennyire védtelenül, egy szál bicajjal bemerészkedni, ahhoz vagy nagyon hülyének kell lenni, vagy téged egy piszijátékból hordott erre a szél, és bónuszba van még pár életed, amit eltékozolhatsz a sok hámmer, meg szuzuki között.
És miközben az ember evickél a helyenként igencsak dadogós úton, szembeszél a köbön, még ott vannak azok a pöcs bogarak is, hogy mikor beleszállsz abba vagy zöld, vagy barna felhőbe, mert az ellenség kétszínű ám, akkor te azon drága barátom, nem tudsz áthajtani, mert ezek a kis genyók, követnek. Nem is értem, miért nincs a bukón, szúnyogháló? Jah, meg a lámpák... uhhh... na itt száll el belőlem minden visszafogottság, ami egyébként is csak allegórikusan jellemző rám, mert hogy a busába tud valaki egymás után ilyen úton, ennyi gyökér, meg genyó kíséretében átjutni a méterenként úttal, zebrával keresztezett Szerémi úton úgy, hogy az a zöld, teli legyen? Nyomom neki, alázom a hobbikeróst, a 100 tagú karavánt, úgy sivítok azzal a rozsdás keróval, hogy közbe kertész leszek, mert a combommal a behajló bokrokat is nyesem, de a teli zöld, az nem marad más, mint délibáb.

Voltam egy boltban, egy plázában és ott lehetett kapni ilyen műszempillát. Volt műköröm is, de olyat már láttam korábban is és akkor is életidegennek tartottam, de ezek a szempillák abszolúte lenyűgöztek. Volt egy csomó fajta, hosszú, meg sűrű, meg ilyen nagyon ívelt. Apám, a bőség zavara. Ezekkel lehetne pillázni rendesen. Szóval a lényeg nem is az, hogy akkor most melyik, hanem a dilemma, hogy akarok-e bármit magamra ragasztani, ami gyárilag nem az enyém. Mert ezek szerintem úgy működnek, ahogy a Murphy. Tuti leesnek. És tuti a legrosszabbkor. És tuti ez lenne, amit először megdicsérne rajtam a dicső lovag, és azért az gáz, erre azt felelni, hogy köszi, frissen ragasztva.